Vitairat a szélessávról

Vitaindító gondolatok a magyarországi szélessávú piac kínálati és keresleti oldalának állami, piaci és civil összefogással történő fejlesztéséhez

Készítette a Szélessáv Műhely,
Budapest 2009 április

 

AZ ELEMZÉS FŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI:

1. Tényleges összefogásra van szükség a piaci, állami és civil szereplők között

  • A szélessávú penetráció és használat növekedésének pozitív versenyképességi hatása egyértelmű mind a nemzetgazdaság, mind a vállalkozások, mind pedig a lakosság szintjén.

  • A válság körülményei között kiemelten fontos annak felismerése, hogy a szélessávú szolgáltatások fejlesztése a gazdasági növekedés egyik kiemelkedő katalizátora lehet, mivel kulcsszerepet játszik a beruházások, a munkahelyteremtés és az általános gazdasági fellendülés szempontjából.

  • Bár a fentiekkel alapvetően mindenki egyetért, a kérdésről évek óta nem folyik Magyarországon érdemi szakmai párbeszéd, illetve nem készül stratégia, és elmaradnak a konkrét lépések is.

  • A Szélessáv Alapítvány azzal a szándékkal hozta létre a Szélessáv Műhely független szakmai kezdeményezést, hogy felületet biztosítson a civil, az államigazgatási, a szolgáltatói és a kutatói szféra szakembereinek a folyamatos szakmai párbeszédre, melynek keretében megosztják egymással tapasztalataikat, ütköztetik véleményüket, és közösen keresik a szélessávú elektronikus kommunikáció, illetve a magyar információs társadalom fejlődése szempontjából leghatékonyabb megoldásokat.

 

2. A szélessáv terjedését elsősorban a keresleti oldal problémái gátolják

  • Magyarországon a szélessávú internet penetráció évek óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekszik ugyan, és a hazai penetráció az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva megfelelő, ám az unió élvonalától a lemaradás még mindig jelentős mértékű. A lemaradás csökkentése érdekében kritikus fontosságú a piaci szereplők és a kormányzat további aktív szerepvállalása.

  • Az EU által a tagországok szélessávú fejlődésének összemérésére a közelmúltban bevezetett komplex szélessávú teljesítményindex (BPI) összetevőit elemezve  látható, hogy a magyarországi penetráció további növekedését elsősorban a keresleti oldali korlátozó tényezők gátolják: a digitális írástudás alacsony szintje, a „digitális önbizalom”, a motiváció és a digitális biztonság hiánya mind a háztartások, mind pedig a mikrovállalkozások és KKV-k körében, a szocio-demográfiai, generációs és regionális különbségek, a bizalomhiány az internetes tranzakciókkal és fizetéssel szemben, és a vállalkozások csekély online aktivitása.

  • A kínálati oldal korlátozó tényezőit tekintve a vidéki lefedettség (rural coverage) ugyan meghaladja az uniós átlagot, ám a kisebb településeken a szélessávú szolgáltatások elérhetősége korlátos. A magyarországi települések mintegy harmadát nem éri el optikai körzethálózat, ami hosszabb távon hálózati szűk keresztmetszetek kialakulását eredményezheti.

 

3. Szükséges a digitális közbizalom megteremtése

  • A vitairat a keresleti oldalon azonosított korlátozó tényezők kezelésére többek között javasolja célzott képzési és oktatási programok indítását a lakosság és a KKV-k körében;

  • a leginkább lemaradók számára integrált eszközhozzáférés és oktatás biztosítását;

  • az oktatási rendszerben az infokommunikációs képzés fejlesztését; a tanítók, tanárok képzését; szemléletformáló programok indítását a társadalmi nyitottság növelésére;

  • a „digitális közbizalom” és a „digitális közbiztonság” megerősítését; felhasználóbarát és jól használható lakossági és vállalati elektronikus szolgáltatások fejlesztését, ezen szolgáltatások biztonságos és gördülékeny igénybevételéhez szükséges digitális személyazonosítás rendszerének kialakítását;

  • KKV IKT tanácsadói hálózat és mentori rendszer kialakítását; az elektronikus számlázás és aláírás elterjesztésének segítését; a munkavállalók oktatását, képzését és e-képességeinek növelését.

  • A motivációs programokkal kapcsolatosan elengedhetetlen az állami, kormányzati szerepvállalás, koordinációs tevékenység, a szükséges források allokációja és PPP projektek szervezése. Az ösztönzés mellett fontos megemlíteni, hogy az elektronikus szolgáltatások igénybe vételének fokozása, gyorsabb elterjedése érdekében szükség van a „digitális önbizalom” kialakítására, megerősítésére is;

  • mindezt, a versenyképesség szempontjait prioritásként kezelő, hatékony - soft law eszközökre épülő – szabályozással, illetve az önszabályozás ösztönzésével célszerű segíteni.

  • Az állami szerepvállalásnak a digitális technológia széleskörű, költséghatékony és megbízható kormányzati alkalmazása terén is meg kell jelennie; az államnak élen kell járnia a biztonságosan és hatékonyan működő digitális közigazgatási szolgáltatások fejlesztésében, elterjesztésében, a digitális közbizalom megteremtésében. A keresleti oldal egyik kiemelt és egyre inkább meghatározó tényezője a digitális biztonság, digitális közbiztonság kérdése.

  • A nemzetközi tapasztalatok alapján az állami beavatkozások fontos sikerkritériuma a programok stratégiai megalapozása és a hatásvizsgálatok elkészítése; az állami, piaci és civil szereplők törekvéseinek összehangolása, az érintettek bevonása a fejlesztéspolitikai akciók előkészítésébe, megvalósításába és monitoringjába; illetve az állami fejlesztéspolitikai programok hatékony koordinációja és piactorzító hatásainak minimalizálása.

  • A Szélessáv Alapítvány szerint a kormányzatnak, a piaci szereplőknek és a civil szervezeteknek közösen kellene tenniük a korlátozó tényezők felszámolása érdekében.

  • Alapítványunk a folyamatos szakmai párbeszéd elősegítése érdekében életre hívja a Szélessáv Műhely (www.szelessavmuhely.hu) független szakmai kezdeményezést, hogy felületet biztosítson a civil, az államigazgatási, a szolgáltatói és a kutatói szféra szakembereinek. A párbeszéd elindítása érdekében elkészítettünk egy vitaindító anyagot, amely teljes terjedelmében elérhető a www.szelessavmuhely.hu honlapon.

 

Alapítványunk természetesen nem vállalkozhat egy átfogó igényű stratégiai dokumentum elkészítésére, ugyanakkor a jelen vitaindítóval szerény eszközeinkkel hozzá kívánunk járulni a szélessáv magyarországi jövőjéről kibontakozó szakmai párbeszéd elindításához és strukturálásához. Az Alapítvány negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja az anyag tartalmát és szükség szerint frissíti azt.

 

Közlemény »

Vezetői összefoglaló »

Teljes elemzés »

 

  Az oldalt üzemelteti: Szélessáv Közhasznú Alapítvány