Vezetői összefoglaló

Bevezetés

  • A szélessávú fejlesztések gazdaságot, versenyképességet, esélyegyenlőséget és életminőséget érintő pozitív hatásaival ma már minden, az információs társadalommal vagy gazdaság- és fejlesztéspolitikával foglalkozó szakember tisztában van.

  • A válság körülményei között kiemelten fontos annak felismerése, hogy a szélessávú szolgáltatások fejlesztése a gazdasági növekedés egyik kiemelkedő katalizátora lehet, mivel kulcsszerepet játszik a beruházások, a munkahelyteremtés és az általános gazdasági fellendülés szempontjából.

  • A kérdésről ugyanakkor évek – a 2005-ös Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSzS) szakmai egyeztetése – óta nem folyik Magyarországon olyan, a kormányzati, piaci, civil és kutatói szférára is kiterjedő érdemi szakmai párbeszéd, amely akár a kiindulási helyzet leírásában, akár a kívánatos jövőkép megfogalmazásában, akár az érintett szereplők rendelkezésére álló eszközök tekintetében közös nevezőt eredményezhetne, illetve megteremtené a konkrét intézkedések koncepcionális hátterét.

  • Márpedig az IKT versenyképességi hatásainak érvényesülését számos olyan tényező gátolja, amelyek enyhítéséhez széles körű összefogásra van szükség a kormányzat, a piaci szereplők és a civil szféra között.

  • A Szélessáv Alapítvány azzal a szándékkal hozta létre a Szélessáv Műhely független szakmai kezdeményezést, hogy felületet biztosítson a civil, az államigazgatási, a szolgáltatói és a kutatói szféra szakembereinek a folyamatos szakmai párbeszédre, melynek keretében megosztják egymással tapasztalataikat, ütköztetik véleményüket, és közösen keresik a szélessávú elektronikus kommunikáció, illetve a magyar információs társadalom fejlődése szempontjából leghatékonyabb megoldásokat.

  • A Szélessáv Műhely munkájába már több piaci szereplő (így a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC) is bekapcsolódott, és a vitairat elkészítése során független elemzőkkel és szakértőkkel is konzultáltunk.

 

Miért fontos a szélessáv?

A penetráció 10%-os éves növekedésével és a szolgáltatások igénybe vételének évi 3%-os növekedésével számolva az unió GDP-jében évi 82,4 milliárd euró (0,71%) többlet-növekedést eredményez a szélessáv; a foglalkoztatási egyenleg évi 105 ezer fős többletet mutat – állítja az unió számára készített „A szélessáv hatása a növekedésre és termelékenységre” című, sokat idézett tanulmányában a német MICUS cég.

  • A terület jelentőségét a legutóbbi EU csúcson, illetve a G20 találkozón is kiemelték.
  • Az EU Újjáépítési Terve is tartalmazza a szélessávú hálózatok fejlesztését az elmaradott térségekben.
  • Az Európa Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2009 végéig az érdekeltekkel együttműködésben dolgozzon ki egy európai uniós szélessávú stratégiát. Fontos volna, hogy ebbe a folyamatba illeszkedve - akár az európait megelőzve - készüljön el egy széles szakmai konszenzuson nyugvó magyar szélessávú stratégia.

 

Hol tartunk?

  • az elmúlt 3 évben Magyarországon csaknem kétszeresen meghaladta az előfizetések számának növekedési üteme az uniós átlagot. 2008 első félévében az uniós növekedés 7,8%-os volt, hazánkban az uniós számítás szerint 10,4%-os, a KSH adatai alapján 11,6%-os, az uniós számításokban nem szereplő mobilinternetet is figyelembe véve pedig ennél is nagyobb mértékű.

    Vezetekes_penetráció.jpg

Megjegyzés: A szélessáv EU-s definíciója: 144 kbps felett. Az adatok a vezetékes (xDSL, kábel) és a WLL (wireless local loop) szolgáltatásokra vonatkoznak, a mobil szélessávot nem tartalmazzák. Az unió tervezi a módszertan felülvizsgálatát és legalább a valódi szélessávú élményt nyújtó mobilinternet (3G) figyelembe vételét.

 

  • A hazai trendeket elemezve figyelemre méltó a mobilinternet előretörése, illetve a kábelinternet súlyának folyamatos növekedése.

  • A penetrációs mutató azonban önmagában nem elegendő az egyes országok szélessávú fejlettségének mérésére és összevetésére. Az EU Bizottság által 2008. szeptemberében bevezetett szélessávú teljesítményindex (Broadband Performance Index, BPI) az Európában elérhető internet-hozzáférést a verseny, a lefedettség, a sebesség és a minőség szempontjából hasonlítja össze. A keresleti oldalon a fejlett szolgáltatások lakossági és vállalati igénybe vételét, illetve a társadalmi-gazdasági összefüggéseket elemzi. A BPI-index bevezetésének célja az EU-tagországok (és Norvégia) szélessávú fejlődésének összemérése és a fejlesztési prioritások kijelölésének támogatása a tagországok döntéshozói számára.

  • A BPI index kínálati összetevőinek többségében a magyar helyezés jobb, a keresleti oldali összetevők esetében pedig rosszabb, mint az összesítésben elért 18. hely. Az összetevők elemzése alapján kirajzolódó árnyaltabb kép alkalmassá teszi az indexet a legfőbb kihívások azonosítására és a fejlesztendő területeket meghatározására.

    BPI_2008_full.jpg
  • A www.szelessavmuhely.hu honlapon elérhető részletes anyagban összetevőnként elemezzük a BPI tartalmát és a mögöttes tendenciákat, itt csak a főbb megállapításokat foglaljuk össze.
  • Lefedettség: Magyarország széttagolt település-szerkezete mellett a vidéki lefedettség (rural coverage) mutató kifejezetten jónak mondható: 2007 végén meghaladta az uniós átlagot. A képet tovább árnyalja, hogy az elmúlt évek GVOP/GOP pályázatainak és a piaci fejlesztéseknek köszönhetően a helyzet 2007. vége óta vélhetően javult.

    Lefedetség.jpg

Megjegyzés: a mutató nem veszi figyelembe a PSTN hálózatokkal el nem látott, de más szélessávú szolgáltatással rendelkező területeket.

 

  • Technológia-semleges értelemben az ország lefedettsége kedvezőbb képet mutat, mint az uniós számbavételi módszerrel. Ugyanakkor a valóban jövőálló hálózatok kiépülése érdekében a körzethálózati optika, illetve a helyi hálózatok szintjén jelentős fejlesztési igény azonosítható.
  • Verseny: a verseny szintjét jelző BPI-összetevő esetében jobb a magyar adat az uniós átlagnál, amit az „új belépők” inkumbensekkel szembeni uniós átlag feletti piaci részesedése, és az uniós átlaghoz közeli országos lefedettség magyaráz.
    Lefedetség_verseny.jpg
  • Árak: az 1-2 Mbps kategóriában a magyar ajánlati árak az uniós szinten álltak 2008 elején. Nagyobb sávszélességnél azonban rosszabb a helyzet, így a sávszélesség fajlagos árát jelző mutatóban jelentős volt még a magyar lemaradás.
    Ar.jpg
  • Az OECD legfrissebb, 2008. szeptemberi adatai lényegesen kedvezőbb képet festenek: az OECD számításai szerint Magyarországon az elmúlt 3 évben átlagosan évi 44%-kal estek a szélessávú árak, ami a 2. legnagyobb csökkenés az OECD országok között. Az ADSL és a kábel platformon egyaránt jelentős a csökkenés, ami a platformok közötti verseny erősödését jelezheti.

  • Az alapítványunk által üzemeltetett szélessávkereső szolgáltatás 2009. márciusi adatai szerint a jellemző csomagok átlagos bruttó ára (a magyar piacon jellemzőnek mondható egyéves hűségnyilatkozatos szerződés esetén) jelentősen alacsonyabb, mint amit a nemzetközi statisztikák mutatnak. Ebben természetesen a forint jelentős gyengülése is szerepet játszik.
  • Minőség: Az átlagos meghirdetett sávszélesség Magyarországon 5 Mbps volt 2007 végén, ami meghaladja az uniós átlagot (3,7 Mbps). A 2 Mbps feletti szolgáltatásokra előfizetők 45%-os aránya szintén jobb az unió 38%-os átlagánál, így a BPI „minőség” összetevője esetében Magyarország az uniós átlag felett teljesít.
    minoseg.jpg
  • Az xDSL és kábel előfizetők 93%-a legalább 1 Mbps, 44%-a legalább 2 Mbps sávszélességű szolgáltatásra fizetett elő Magyarországon 2007. decemberében. Az 1 Mbps alatti magyar előfizetések aránya mindössze 7% volt, szemben az unió 20%-os átlagával.
  • Fejlett szolgáltatások igénybe vétele: az ennek mérésére hivatott BPI-összetevők vizsgálata alapján látható, hogy a magyar lemaradást elsősorban a vállalkozások elektronikus számlázása, illetve a lakossági online vásárlások és e-banki szolgáltatások igénybe vétele terén mutatkozó jelentős mértékű lemaradás magyarázza. Az online játék és média letöltések esetében az uniós átlagot meghaladja a magyar adat, ahogy az e-kormányzati szolgáltatások lakossági igénybe vétele is az uniós átlag feletti.
    Fejletszolg.jpg
  • „Társadalmi-gazdasági kontextus”: a BPI utolsó összetevőjét alkotó valamennyi mutató esetében az uniós átlag alatt marad a magyar mutató, amit elsősorban az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges digitális írástudás alacsony szintje, illetve a motiváció, a digitális ön-, és közbizalom hiánya magyaráz. Összességében jelenleg ez a BPI index magyar szempontból leggyengébb összetevője, és a helyzet a rendelkezésre álló további mutatók alapján sem kedvezőbb.
    Tarsadalmi.jpg
  • Az utóbbi években hazánkban csökkent azok aránya, akik pénzügyi okokból nem vásárolnak számítógépet, vagy anyagi tényezőkre hivatkozva nem használnak internetet. Ebbe az irányba hatott a távközlési árak, valamint a számítástechnikai eszközök árának csökkenése. A materiális gátak szerepének csökkenésével párhuzamosan nő a kognitív természetű akadályok (a motiváció vagy a felhasználói tudás hiánya, illetve a technológiákkal kapcsolatos negatív attitűdök) szerepe.
  • A felnőtt lakosság mintegy fele 2008. I. negyedévében nem internetezett rendszeresen, ám eltérő mértékben minden korcsoportokban emelkedett a rendszeresen internetezők száma. A TNS-NRC kutatása szerint a 25-34 év közöttiek körében volt a leggyorsabb a növekedés, bár közülük 40% továbbra sem használja a világhálót. Meglepő, hogy még a „sulinet-generáció” minden 5. tagja is kerüli az online világot, illetve az iskolapadból kikerülve már nem érzi fontosnak az internet használatát. Az idősebb korosztályok körében többségben vannak az internetet nem használók.
    rendszeresnet.jpg

 

Melyek a fő kihívások?

  • A legfőbb kihívás a folyamatos emelkedés ellenére is az unió élvonalától elmaradó szélessávú penetráció. Az elsősorban a kisebb településeken élő, idősebb és kevésbé iskolázott lakosság, illetve a mikro- és kisvállalkozások körében kiugróan alacsony penetráció növekedését elsősorban a keresleti oldalon, és kisebb részben a kínálati oldalon azonosítható korlátozó tényezők gátolják. A fő feladat ezeknek a korlátozó tényezőknek a leküzdése.
  • A szélessávú penetráció növekedésének útjában álló hozzáférési korlátok (kínálati oldal) jelentősen enyhültek (nőtt a lefedettség és a verseny, csökkentek az árak). Fontos ugyanakkor, hogy a fizikai infrastruktúra fejlettsége hosszabb távon is minden előfizető számára biztosítsa a megfelelő árú és minőségű szélessávú hozzáférést. Kiemelt figyelmet érdemel
    • az ellátatlan települések problémájának kezelése
    • a körzethálózati optikai csatlakozással nem rendelkező települések optikai körzethálózati fejlesztése;
    • a helyi hálózatokkal jelenleg el nem ért településrészek és háztartások lefedése;
    • az infrastruktúra és szolgáltatás alapú verseny további élénkítése
    • hosszabb távon a fejlett szolgáltatások igénybe vételéhez mind az átlagos sávszélességek további növekedése, mind a névleges és a tényleges sávszélesség közeledése.

 

A BPI összetevőinek elemzése alapján látható, hogy a penetráció bővülését elsősorban a keresleti oldal problémái gátolják;

  • A lakosság esetében:
    • alacsony szintű digitális írástudás: a felnőtt lakosság 31%-a még sosem használt számítógépet, 37%-a pedig még nem internetezett.
    • kognitív és motivációs gátak: magas azoknak az aránya, akik kognitív okokból (nincs rá szüksége, nem érdekli, nem tudja, hogyan kell használni, tart tőle, stb.) nem használják az internetet. Esetükben elsősorban motivációs problémáról beszélhetünk – szakértők szerint gyakran a materiális természetű kifogások (nincs számítógépe, túl drága, stb.) is a digitális önbizalom hiányára vezethetők vissza.
    • alacsony háztartási számítógép- és internet penetráció: még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Sok számítógép- és internet-felhasználó beéri a munkahelyi/iskolai hozzáféréssel és nem tud/akar otthonra gépet és internetet vásárolni.
    • generációs és regionális különbségek: az idősebb korosztályok tagjainak döntő többsége elzárkózik az internet használatától, de még a középgenerációk esetében is komoly lemaradás mutatkozik. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban erősebbek a használat mutatói, a kisebb városok és főként a községek esetében jelentős az elmaradás. Az iskolai végzettség szintje, illetve a munkaerő-piaci aktivitás ugyancsak egyértelmű korrelációt mutat a használattal.
    • fejlett szolgáltatások alacsony igénybe vétele: még az internetet rendszeresen használók körében is nagyon alacsony az e-banki és e-kereskedelmi szolgáltatásokat igénybe vevők aránya.
    • bizalomhiány: az internetes tranzakciók és fizetési lehetőségek uniós összevetésben kiugróan alacsony szintű igénybe vételét elsősorban az ezen szolgáltatásokkal szembeni digitális közbizalom hiánya magyarázza.
    • biztonság: az internet használat terjedésének további  meghatározó tényezője a digitális biztonság, digitális közbiztonság; a digitális hálózatok, eszközök, adatatok, információk és nem utolsósorban a digitális felhasználók hatékony védelme

 

  • A vállalkozások esetében:
    • az infokommunikációs felkészültség és az IKT eszközök és szolgáltatások iránti nyitottság hiánya.
    • a mikrovállalkozások esetében az alacsony PC és internet penetráció;
    • a csekély online aktivitás: mind az online beszerzés, mind az értékesítés, mind pedig az elektronikus számlázás területén óriási a magyar vállalkozások lemaradása;
    • a nem tudatosult lehetőségek: a magyar vállalkozások lényegesen kisebb arányban használják a saját weboldal, az intranet és az extranet nyújtotta lehetőségeket, mint az uniós átlag.
    • bizalomhiány: ld. a lakossági érveket
    • biztonság: ld. a lakossági érveket

 

 

Hova szeretnénk eljutni?

  • A szélessávú infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése akkor sikeres, ha
    • semlegesíteni lehet az infrastruktúra szűk keresztmetszeteit;
    • a bővülő technológiai lehetőségeket kihasználó, vonzó tartalom és szolgáltatáskínálat jön létre;
    • megszűnnek a kereslet területén jelentkező korlátozó tényezők (tudás, motiváció, biztonság) és nő a digitális írástudás (lakosság, KKV-k).
    • A digitális közbizalom és közbiztonság kialakul, megerősödik
    • Jelentősen bővül az IKT eszközök vállalati használata. Az e-gazdasági megoldások általánossá válnak a KKV-k körében is
    • A kormányzati adminisztrációban az ügyfélkapcsolatok és belső folyamatok tekintetében is megtörténik a „digitális átállás.”
  • A fentiek eléréséhez alapvető fontosságú, hogy a közös jövőkép és célok megfogalmazása
    • a piaci, állami és civil szereplők közös elképzeléseit tükrözze;
    • a szereplők érdemi és hatékony összefogásával reálisan megvalósítható legyen;
    • az érintettek folyamatos konzultáció és monitoring keretében kövessék nyomon a megvalósulását.
  • A penetráció tekintetében - a kínálati és keresleti oldal korlátozó tényezőinek szisztematikus és összehangolt felszámolásával, illetve enyhítésével - az uniós átlag elérése, majd akár meghaladása középtávon reális cél lehet. A felzárkózást a válság elhúzódó hatásai hátráltathatják - ennek kezelésére célszerű külön hangsúlyt fektetni a rendelkezésre álló uniós források összehangolt és hatékony felhasználására.

 

Mik a legsürgetőbb teendők?

  • Kínálati oldal:
    • Az ellátatlan települések ellátása (fehér folt);
  • Keresleti oldal, lakosság:
    • Célzott képzési és oktatási programok a lakosság jól körülhatárolható szegmensei számára
    • A leginkább lemaradók számára integrált eszközhozzáférés és oktatás (pl. WiFi Falu)
    • Az oktatási rendszeren belüli infokommunikációs képzés fejlesztése (alap- közép- és felsőfok)
    • Tanítók, tanárok szemléletformálása
    • Oktatási rendszeren kívüli képzésben (felnőttoktatás) az infokommunikációs képzés erősítése
    • Szemléletformáló programok az infokommunikációs eszközök és tartalmak iránti társadalmi nyitottság növelésére (pl. NETREKÉSZ)
    • „Digitális közbizalom”, „digitális közbiztonság” megerősítése
    • Lakossági e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése és igénybe vételének ösztönzése
  • Az eddigi motivációs programok általában szigetszerű és kisebb jelentőségű civil kezdeményezések, vagy a  piaci szereplők elkülönült, össze nem hangolt projektjei voltak; ezért elengedhetetlen az állami, kormányzati szerepvállalás, koordinációs tevékenység, illetve egy átfogó koncepció alapján, kiválasztott programok finanszírozására a megfelelő mértékű források allokációja, PPP projektek szervezése.
  • Az ösztönzés mellett fontos megemlíteni, hogy az elektronikus szolgáltatások igénybe vételének fokozása, gyorsabb elterjedése érdekében szükség van a „digitális önbizalom” kialakítására, megerősítésére is; mindezt a versenyképesség szempontjait prioritásként kezelő, hatékony - soft law eszközökre épülő – szabályozással, illetve az önszabályozás ösztönzésével célszerű segíteni.

  • A keresleti oldal egyik kiemelt és egyre inkább meghatározó tényezője a digitális biztonság, digitális közbiztonság erősítése is, az ehhez szükséges digitális személyazonosítás rendszerének kialakítása, a kiemelt társadalmi csoportok, különösen a kiskorúak védelme, a gyors és hatékony hatósági fellépés feltételeinek megteremtésével.
  • Keresleti oldal, vállalkozások:
    • Képzési és motivációs program KKV-k vezetők számára;
    • KKV tanácsadói hálózat kialakítása és működési feltételeinek megteremtése;
    • Az elektronikus számlázás elterjesztésének segítése;
    • Az e-kereskedelem volumenének bővítése, az IKT-beruházások arányának növelése a vállalati összberuházáson belül;
    • KKV-k (mikro-vállalkozások) infrastrukturális beruházásainak (számítógép, internet) ösztönzése;
    • Munkavállalók oktatása, képzése, e-képességeinek növelése;
    • vállalkozásoknak nyújtott e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése és igénybe vételének ösztönzése, soft eszközökkel történő kikényszerítése.
  • Az állami szerepvállalásnak ezen felül a digitális technológia széleskörű, költséghatékony és megbízható kormányzati alkalmazása terén is meg kell jelennie; az államnak élen kell járnia a biztonságosan és hatékonyan működő digitális közigazgatási szolgáltatások fejlesztésében, elterjesztésében, a vállalkozások és magánszemélyek mindennapi életét megkönnyítő - s ezzel a társadalmi költésegeket csökkentő – működtetésében, a közcélú adatbázisok katalogizálásában, az azokhoz való hozzáférés biztosításában, a kulturális és oktatási közjavak felhasználásának biztosításában.

  • Az e-közigazgatás fejlesztése során külön figyelmet érdemel egyebek mellett
    • az Ügyfélkapu biztonságának, architektúrájának fejlesztése;
    • e-kormányzati szolgáltatások (lakosság és vállalkozások) használhatóságának és felhasználóbarát jelegének fejlesztése;
    • a közösségi internet-hozzáférési pontokon az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, e-tanácsadók bevonása;
    • a kötelező elektronikus adóbevallás lehetőségének vizsgálata (hatáselemzéssel)
    • közigazgatási belső folyamatok informatikai támogatottságának erősítése
    • szigetszerű megoldások helyett szigorú szabványok alkalmazása az interoperabilitás biztosítása érdekében.

 

A Szélessáv Alapítvány szerint a kormányzatnak, a piaci szereplőknek és a civil szervezeteknek közösen kell erőfeszítéseket tenniük az azonosított korlátozó tényezők felszámolása érdekében.

A partnerség keretében fontos az eddigi erőfeszítések kölcsönös elismerése, a piaci indíttatású infrastruktúra-fejlesztések eredményeinek figyelembe vétele, a keresleti oldal élénkítésére tett lépések eredményeinek elemzése és - mindenek előtt - a közös helyzetelemzés, a konszenzusos jövőkép és a valamennyi fél által támogatott akciók definiálása. A Szélessáv Műhely kezdeményezés ehhez is hozzá kíván járulni.

 

A Szélessáv Alapítvány

A Szélessáv Közhasznú Alapítvány azzal a céllal alakult meg, hogy támogasson minden olyan ötletet és kezdeményezést, melyek az információs társadalomhoz csatlakozni kívánó egyéneknek és szervezeteknek segít az internet lehetőségeivel kapcsolatban, kiemelten a szélessávú technológiákban. Az Alapítvány egyik legfontosabb feladatának a szélessáv terjedését gátló tényezők leküzdését tekinti.

Az Alapítvány megalakulása óta magáénak érezte a szélessávú internet népszerűsítésének feladatát, amit  tevékenységi körébe kiemelt prioritással vett fel: létrehozta és üzemelteti a www.szelessavkereso.hu portált, beleértve a szélessávú keresőmotor adatbázisának karbantartását, frissítését valamint az oldalon található elektronikus oktatási anyagok kidolgozását is. Célja érdekében folyamatos kapcsolatban áll a hozzá hasonló feladatokat maguk elé tűző piaci szereplőkkel (szolgáltatókkal, érdekvédelmi szervezettekkel és hatóságokkal, szakmai szövetségekkel stb.).

Tevékenységének elismeréseképp a Szélessáv Alapítvány és az üzemeltetésében lévő www.szelessavkereso.hu weboldal szolgáltatásai 2007-ben a Brüsszelben megrendezésre került Bridging the Broadband Gap konferencián 160 európai uniós projekt közül - egyetlen magyarországi projektként - bekerült az első negyven közé. A Szélessáv Alapítvány munkáját az Európai Bizottság Információs Társadalomért Felelős Általános Igazgatósága (DG INFSO) is elismeri és figyelemmel kíséri: a Szélessáv Alapítvány 2007-től tagja az Európai Bizottság által létrehozott eInfrastruktúra Munkacsoportjának (IANIS+ eInfrastructure Work Group).

Az Alapítvány 2008-ban teljes jogú tagjává vált az ERIS@-nak, az IANIS+-t is elindító, bizottsági kezdeményezésre született szervezetnek, amely felkutatja a tagállamok egyébként egymással versengő régióiban található, mások számára is követendő információs társadalmi gyakorlatokat, és segít ezek minél szélesebb körű elterjesztésében is.

Továbbra is célunk a szélessávú internetezés folyamatos népszerűsítése rendezvények, road show-k és egyéb speciális projektek igényének felmérése, kidolgozása, esetlegesen megvalósítása, lebonyolítása. Köztük az Alapítvány legújabb tervének, a semleges Internet Információs Központ (szélessávú információs szolgáltatás, ún. call center) megvalósítása.

 

A Szélessáv Közhasznú Alapítványról bővebb információt az alábbi elérhetőségeken kaphat:

Szélessáv Közhasznú Alapítvány

1137 Budapest, Pozsonyi út 9. I/1.

www.szelessavalapitvany.hu

 

 

  Az oldalt üzemelteti: Szélessáv Közhasznú Alapítvány