
A DSVT energia-mérleg alapú vezérlése lehetővé teszi, hogy a fűtési, hűtési és használati melegvíz-előállítási rendszer működése alkalmazkodjon az épület aktuális villamosenergia-mérlegéhez.
A funkció különösen hasznos napelemes rendszereknél, ahol a napközbeni villamosenergia-termelés időszakosan meghaladhatja az épület pillanatnyi fogyasztását.
A DSVT a rendelkezésre álló energiatöbblet alapján módosíthatja a hőforrások kiválasztását és a hőenergia előállításának intenzitását.
Ennek célja, hogy a helyben megtermelt villamos energia nagyobb részét az épület használja fel, és a lehetőségekhez mérten csökkenjen a hálózatba történő visszatáplálás.
A rendszer két fő szabályozási lehetőséget biztosít:
A két működési mód egymástól függetlenül vagy kombinálva is alkalmazható.
Napelemes rendszernél az épület villamosenergia-mérlegét a termelés és a pillanatnyi fogyasztás különbsége határozza meg.
Ha a napelemek több villamos energiát termelnek, mint amennyit az épület felhasznál, a fennmaradó teljesítmény a hálózatba kerülhet.
Ha a fogyasztás nagyobb a termelésnél, az épület a hiányzó energiát a villamosenergia-hálózatból veszi fel.
A DSVT megfelelő mérőeszköztől származó adatok alapján képes figyelembe venni ezt a pillanatnyi egyenleget.
Fontos különbség: a napelemek teljes termelése nem azonos a felhasználható energiatöbblettel. A szabályozás szempontjából elsősorban a hálózati csatlakozási ponton mérhető vételezés vagy visszatáplálás számít.
Például:
Ha egy vezérelhető berendezés fogyasztása megfelelően illeszkedik ehhez a többlethez, annak bekapcsolásával növelhető a saját termelés felhasználása.
A DSVT lehetővé teszi, hogy a két konfigurált hőforrás működése a beállított villamos teljesítményküszöbtől függjön.
A hőforrások kiválasztásánál egy Wattban megadott határérték használható, amelyhez a rendszer a pillanatnyi elektromos mérleget hasonlítja.
A rendelkezésre álló vezérlési módok között megtalálható a váltó és a Dual üzemmód is.
Váltó üzemmódban a DSVT a villamosenergia-mérleg alapján választja ki a működtetendő hőforrást.
Például az 1. hőforrás lehet egy villamos energiával működő hőszivattyú, a 2. pedig egy gázkazán.
Az aktuális energiaárak és a berendezések hatásfoka alapján eldönthető, hogy melyik működési stratégia gazdaságosabb.
Dual üzemmódban a két hőforrás működése a következőképpen alakulhat:
A Dual mód lehetőséget biztosít a két hőforrás együttes alkalmazására, amennyiben ezt a hidraulikai kialakítás és a berendezések működési feltételei megengedik.
Fontos: az energiamérleg szerinti hőforrásválasztás nem jelenti azt, hogy a pillanatnyilag rendelkezésre álló napelemes többlet önmagában meghatározza a leggazdaságosabb működést. A tényleges megtakarítás függ a hőszivattyú COP-értékétől, az energiaáraktól és a második hőforrás hatásfokától is.
A napelemes termelés rövid idő alatt is jelentősen változhat, például felhőátvonulás vagy az épület fogyasztásának megváltozása miatt.
Ha a vezérlés minden kisebb teljesítményváltozásra azonnal reagálna, a hőforrások túl gyakran kapcsolnának be és ki.
Ennek csökkentésére a DSVT a teljesítményhatárhoz százalékosan beállítható hiszterézist biztosít.
A hiszterézis különbséget hoz létre a bekapcsolási és kikapcsolási feltételek között, így mérsékli a határérték körüli ingadozás okozta átkapcsolásokat.
További problémát jelenthet, hogy a bekapcsolt berendezés villamosenergia-fogyasztása azonnal csökkenti a hálózatba visszatáplált teljesítményt.
Ha a vezérlés ezt nem venné figyelembe, előfordulhatna, hogy a berendezés bekapcsolása után az energiatöbblet a kapcsolási határ alá csökkenne, ezért a rendszer rögtön kikapcsolná.
A kikapcsolást követően a visszatáplálás ismét megnőne, ami újabb bekapcsolást eredményezhetne.
A DSVT kapcsolási logikája ezt a jelenséget a beállított limit figyelembevételével igyekszik mérsékelni.
Tegyük fel, hogy:
A vezérlés bekapcsolja a berendezést, mert a visszatáplálás meghaladja az előírt határt.
A berendezés bekapcsolása után, változatlan napelemes termelés és egyéb fogyasztás mellett a visszatáplálás:
600 W − 450 W = 150 W
Ha a vezérlés kizárólag ezt az új értéket hasonlítaná az eredeti 500 W-os bekapcsolási küszöbhöz, indokolatlan kikapcsolási ciklus alakulhatna ki.
A kapcsolási limithez kapcsolódó korrekció és hiszterézis célja a stabilabb működés biztosítása.
A beállítandó limitet célszerű a ténylegesen vezérelt berendezés várható villamos teljesítményigényéhez igazítani.
A hőforrásváltáson túl a DSVT a rendelkezésre álló villamosenergia-többlet alapján a hőmérséklet-szabályozás célértékeit is módosíthatja.
A funkció négy területen használható:
Ennek segítségével az épület és a víztárolók részben hőtárolóként vagy hűtési energia tárolására használhatók.
A cél, hogy kedvező villamosenergia-mérleg esetén több hőenergia vagy hűtési energia keletkezzen, amely a későbbi időszakokban csökkentheti az újabb energiaigényt.
A DSVT Vegyes beállításai között megadható az a teljesítményhatár, amelynek elérésekor az energia-mérleg alapú célhőmérséklet-korrekció aktívvá válhat.
Fűtéskor a rendszer a megfelelően beállított korrekcióval megemelheti a szabályozásban alkalmazott célhőmérsékletet.
Hűtéskor a célhőmérséklet csökkentésével több hűtési energia tárolható az épület szerkezeteiben, illetve a kapcsolódó hűtési rendszerben.
Mindkét esetben fontos, hogy a korrekció a komfort és a berendezések üzemi korlátain belül maradjon.
A beállítással meghatározható, hogy elegendő energiatöbblet esetén a vezérlés mekkora pozitív hőmérsékleti korrekciót alkalmazzon.
Például a normál 21 °C-os célértékhez képest átmenetileg magasabb szabályozási célhőmérséklet használható.
Az így felhalmozott hő egy része később, a napelemes termelés csökkenése után is hasznosulhat.
A célhőmérséklet módosítása időzítéssel is összehangolható.
Például a megfelelő teljesítménytöbblet rendelkezésre állásakor:
Az időpontok és értékek csak példák. A tényleges beállításokat a komfortigényhez, az épület hőtehetetlenségéhez és a várható energiatermeléshez célszerű igazítani.
Nagy hőtehetetlenségű épületnél különösen fontos a túlzott előfűtés elkerülése.
Hűtési üzemmódban hasonló elven csökkenthető a célhőmérséklet, amikor megfelelő villamosenergia-többlet áll rendelkezésre.
Ez lehetővé teheti az épület előhűtését, hogy később, kisebb napelemes termelés mellett kevesebb hűtési energiára legyen szükség.
Felülethűtési rendszereknél a harmatpont alapú páralecsapódás elleni védelmet továbbra is biztosítani kell.
Az egészségügyi hűtési korlát, a zónák komfortbeállításai és az egyéb biztonsági feltételek szintén elsőbbséget élveznek az energiatöbblet kihasználásával szemben.
A használati melegvíz előállítása különösen alkalmas lehet a napközben rendelkezésre álló villamosenergia-többlet hasznosítására.
A HMV-tartályban tárolt melegvíz később is felhasználható, ezért a tároló bizonyos mértékig hőenergiát képes felhalmozni.
Ez a beállítás határozza meg a HMV energia-mérleg alapú vezérléséhez tartozó teljesítményküszöböt.
A rendelkezésre álló villamosenergia-többlet függvényében a rendszer a normál HMV-célhőmérséklettől eltérő értéket használhat.
Így a napközbeni kedvezőbb energiaviszonyok között intenzívebb melegvíz-előállítás valósítható meg.
A beállítható teljesítményhatár a vezérelt berendezés teljesítményéhez igazítható, például kisebb fogyasztású hőszivattyúhoz vagy nagyobb teljesítményű elektromos fűtőbetéthez.
A normál HMV célhőmérséklet úgy állítható be, hogy a tartály a szokásos használathoz megfelelő melegvíz-mennyiséget biztosítson.
Elegendő energiatöbblet esetén a DSVT magasabb célhőmérsékletet alkalmazhat, így a tartály több hőenergiát képes tárolni.
Például egy 200 literes tartályban az 50 °C-ról 60 °C-ra történő melegítés megközelítőleg:
200 × 10 × 0,001163 = 2,33 kWh
hőenergia-tárolási többletet jelent, a veszteségek figyelmen kívül hagyásával.
Az energia később használati melegvíz formájában rendelkezésre állhat.
Biztonsági figyelmeztetés: a HMV tárolási hőmérsékletének emelése növeli a forrázás kockázatát és a hőveszteséget. Magasabb tárolási hőmérséklet csak a tartály, a hőforrás és a csőhálózat megengedett üzemi határain belül alkalmazható. Szükség esetén megfelelő termosztatikus keverőszelepet és túlmelegedés elleni védelmet kell biztosítani.
A HMV-tárolás során a legionellakockázat kezelésére vonatkozó követelményeket is figyelembe kell venni.
A napelemes üzemmódhoz külön HMV-hiszterézis is megadható.
Ez meghatározza, hogy a tartály hőmérséklete mennyivel térhet el a célértéktől, mielőtt a vezérlés ismét hőtermelést kér.
A hiszterézis megfelelő kiválasztásával befolyásolható a kapcsolások gyakorisága és a napenergiából történő HMV-előállítás működése.
A túl szűk hiszterézis gyakoribb kapcsolásokat, a túl széles hiszterézis nagyobb tartályhőmérséklet-ingadozást eredményezhet.
A puffertartály a HMV-tartályhoz hasonlóan alkalmas hőenergia tárolására, de a benne tárolt energia az épület fűtését vagy hűtését szolgálja.
A DSVT energia-mérleg alapú pufferszabályozása fűtési és hűtési üzemmódban is használható.
Megfelelő energiatöbblet esetén a vezérlés eltérő célhőmérsékletet és hiszterézist alkalmazhat.
Ez a paraméter határozza meg azt a villamos teljesítményhatárt, amelynél a napelemes többletre épülő puffertartály-szabályozás aktívvá válhat.
A határérték kiválasztásakor figyelembe kell venni a hőtermelő berendezés várható villamos teljesítményfelvételét.
Fűtési üzemmódban a napelemes többlet rendelkezésre állásakor magasabb puffertartály-célhőmérséklet használható.
A tartályban így több hőenergia tárolható, amely később az épület fűtésére fordítható.
Ugyanakkor hőszivattyús rendszereknél figyelembe kell venni, hogy a magasabb előremenő és tárolási hőmérséklet általában csökkenti a COP-értéket.
Ezért a napelemes többlet kihasználását a hőszivattyú hatásfokának változásával együtt célszerű értékelni.
Hűtési üzemmódban a napelemes energiatöbblet rendelkezésre állásakor alacsonyabb puffertartály-célhőmérséklet alkalmazható.
Ez lehetőséget biztosít a hűtési energia előzetes tárolására, amely a későbbi időszakokban felhasználható.
A célhőmérséklet meghatározásakor figyelembe kell venni a hűtési rendszer kialakítását, a páralecsapódás veszélyét és a hőforrás megengedett működési tartományát.
A napelemes üzemmódhoz külön puffertartály-hiszterézis is beállítható.
Ezzel szabályozható, hogy a puffertartály hőmérséklete milyen tartományban változhat a hőtermelés ki- és bekapcsolása között.
A beállítás segíthet csökkenteni a gyakori kapcsolásokat, miközben lehetőséget biztosít az energiatöbblet hatékonyabb kihasználására.
Az energia-mérleg alapú vezérlés működéséhez szükség van olyan mérési adatokra, amelyekből meghatározható az épület aktuális villamosenergia-vételezése vagy visszatáplálása.
Erre megfelelő megoldás lehet egy P1 interfésszel rendelkező intelligens villamosenergia-mérő, illetve az ahhoz csatlakoztatható adatgyűjtő eszköz.
A P1 interfész lehetővé teszi a megfelelő mérőeszközök villamosenergia-adataihoz történő hozzáférést.
A Domoticzhoz csatlakoztatott P1 adatgyűjtő például a következő információkat szolgáltathatja:
A DSVT ezek közül a megfelelő teljesítményadatokat használhatja az energia-mérleg alapú szabályozáshoz.
Fontos: nem minden intelligens villamosenergia-mérő rendelkezik hozzáférhető P1 interfésszel. A funkcióhoz alapvetően megbízható, Domoticzban elérhető és megfelelő előjelhelyességgel értelmezett villamos teljesítménymérés szükséges.
A támogatott mérőeszközök és a csatlakoztatás részletei a „P1 mérő az aktuális elektromos mérleg megállapításához” című dokumentációs fejezetben találhatók.
Az energia-mérleg alapú vezérlés egyik legfontosabb előnye, hogy a saját villamosenergia-termelésből nagyobb mennyiség használható fel helyben.
Megfelelő konfigurációval a következő előnyök érhetők el:
Az energiatárolásnak ugyanakkor veszteségei is vannak.
A magasabb HMV- és puffertartály-hőmérséklet növeli a hőveszteséget, hőszivattyús rendszereknél pedig ronthatja a hőtermelés hatásfokát.
Az épület előfűtése vagy előhűtése szintén csak akkor előnyös, ha az eltárolt energia később ténylegesen hasznosul.
Ezért az energia-mérleg alapú vezérlés célja nem feltétlenül a lehető legnagyobb villamosenergia-fogyasztás elérése a napelemes termelés idején, hanem a gazdaságosan és hasznosan eltárolható energia mennyiségének növelése.
A DSVT energia-mérleg alapú vezérlése a villamosenergia-mérleg figyelembevételével képes módosítani a hőforrások működését és a fűtési, hűtési, HMV- és puffertartály-szabályozás célértékeit.
A külön beállítható teljesítményhatárok, hiszterézisek és célhőmérsékletek lehetővé teszik, hogy a rendszer az épület adottságaihoz és a rendelkezésre álló energiatermeléshez igazodjon.
A funkció különösen előnyös lehet olyan napelemes rendszereknél, ahol a helyben megtermelt energia felhasználása gazdaságosabb, mint annak hálózatba történő visszatáplálása.
A megfelelően beállított energia-mérleg alapú vezérlés növelheti a napelemes önfogyasztást, csökkentheti a hálózatból vételezett energia mennyiségét, és elősegítheti a rendelkezésre álló hőtárolási lehetőségek gazdaságosabb kihasználását.