
A DSVT intelligens fűtési és hűtési vezérlőrendszer összehangoltan működteti a hőforrásokat és az egyes helyiségek hőmérséklet-szabályozását. Egyetlen vezérlőegység legfeljebb 12 egymástól független zóna kezelésére képes.
A vezérlés figyelembe veszi a kiválasztott üzemmódot, az érvényes érzékelőadatokat, a zónák célhőmérsékleteit, a beállított hiszterézist és a további szabályozási paramétereket.
Az alábbi leírás a fűtési és hűtési működés alaplogikáját mutatja be, a zónák klasszikus hiszterézisszabályozásával. A hőtehetetlenség, a harmatpont-szabályozás, az időjáráskövető működés és a késleltetett hőforrásváltás részletes ismertetése külön fejezetekben található.
A működés első lépése a megfelelő rendszerüzemmód, majd a fűtési vagy hűtési üzemmód kiválasztása.
A rendszerüzemmód határozza meg, hogy a fűtés-hűtés vezérlés mellett a használati melegvíz (HMV) és a puffertartály vezérlése is működjön-e.
A fűtés-hűtés kapcsolóval kiválasztható, hogy a DSVT a fűtési vagy a hűtési algoritmust használja.
Fűtési üzemmódban a fűtési termosztát, hűtési üzemmódban a hűtési termosztát beállításai érvényesülnek.
A DSVT két önálló hőforrás kezelésére alkalmas. A berendezések működését különböző üzemmódokkal lehet szabályozni.
Az első és második eszköz lehet például hőszivattyú és gázkazán, de más, megfelelően vezérelhető fűtési vagy hűtési berendezés is használható.
A termosztát kikapcsolt állapotban van. A DSVT lekapcsolja az adott fűtési vagy hűtési működéshez rendelt hőforrásokat és kapcsolóeszközöket.
A rendszer kizárólag az első hőforrást használja.
A rendszer kizárólag a második hőforrást használja.
Váltó üzemmódban a DSVT a beállított feltételek alapján választ az első és a második hőforrás között.
A fűtési termosztát többféle váltási feltételt támogat:
A választott szabályozási módtól függően a vezérlés a megfelelő határértékhez viszonyítja az aktuális mérési vagy számított adatot, és ennek alapján választja ki a használni kívánt hőforrást.
Ez különösen előnyös hőszivattyú és gázkazán együttes használatakor, amikor a váltás célja lehet a gazdaságosabb működés vagy a hőforrások eltérő üzemi tartományainak figyelembevétele.
A Dual üzemmód lehetővé teszi, hogy a második hőforrás szükség esetén kiegészítse az első teljesítményét.
A második hőforrás bekapcsolásának feltétele a kiválasztott szabályozási módtól függ. A döntés történhet belső hőmérséklet, külső hőmérséklet, külső harmatpont vagy megfelelő villamos teljesítményfeltétel alapján.
A belső hőmérséklet alapján működő Dual szabályozás a beállított célhőmérséklet és a Dual hőmérséklet-különbség figyelembevételével határozza meg a kiegészítő hőforrás szükségességét.
A két hőforrás egyidejű működését csak olyan hidraulikai és elektromos rendszerben szabad alkalmazni, amely erre megfelelően van kialakítva.
A Saver üzemmód a Váltó és Dual szabályozás működését egyesíti.
A belső hőmérséklet alapján szükség esetén bevonhatja a második hőforrást, miközben a külső hőmérséklet vagy a külső harmatpont alapján az első hőforrás működését is korlátozhatja.
Ez különösen hőszivattyús rendszereknél lehet előnyös, amikor az első hőforrás a legtöbb időszakban megfelelő hatásfokkal működik, de bizonyos körülmények között kiegészítő teljesítményre vagy második hőforrásra van szükség.
A DSVT olyan Váltó és Dual üzemmódokat is támogat, amelyek meghatározott villamos teljesítményhatárhoz kapcsolódnak.
Ezek az üzemmódok a rendelkezésre álló energiamérési adatok és a beállított teljesítményfeltételek alapján működnek. Használatukhoz megfelelően konfigurált energiamérési adatok szükségesek.
A szabályozás megkezdésekor a DSVT ellenőrzi a konfigurált belső hőmérséklet-érzékelők adatait.
Az érvénytelen vagy időtúllépett érzékelőadatokat a rendszer nem használja érvényes mérésként.
Ha egyetlen érvényes belső hőmérsékleti adat sem áll rendelkezésre, a rendszer hibajelzést ad, és biztonsági okból lekapcsolja a fűtési és hűtési hőforrásokat.
A külső hőmérséklet-érzékelő nem minden üzemmódhoz kötelező, de a külső hőmérsékletre vagy harmatpontra épülő szabályozásokhoz megfelelő külső adatok szükségesek.
Ha valamelyik zónában nem áll rendelkezésre érvényes hőmérsékleti adat, a rendszer a konfiguráció és a rendelkezésre álló helyettesítő adatok alapján végzi a hibakezelést.
A DSVT összegyűjti a konfigurált zónák érvényes hőmérsékleti adatait.
Ha egy zónához több érvényes hőmérséklet-érzékelő tartozik, a rendszer azok adataiból átlaghőmérsékletet számít.
Az érvényes zónahőmérsékletekből a vezérlés központi belső hőmérsékletet számít, amelyet a programban intemp néven használunk.
intemp = érvényes zónahőmérsékletek összege / érvényes zónák száma
Ez az érték az épület szabályozásban részt vevő zónáinak számított átlaghőmérsékletét jelenti, nem feltétlenül a leghidegebb helyiség hőmérsékletét.
A rendszer az átlag mellett külön nyilvántartja a legalacsonyabb és a legmagasabb érvényes zónahőmérsékletet is.
Ezek az értékek különböző szabályozási feladatokhoz használhatók fel.
A DSVT minden zónához külön normál és takarékos célhőmérsékletet kezel fűtésre és hűtésre.
A kiválasztott működési mód alapján a rendszer meghatározza az egyes zónák aktuális célhőmérsékletét.
A központi fűtési célhőmérséklet a zónák aktuális fűtési célértékei közül a legmagasabb értékre épül.
A számított Fsetpoint további korrekciókat kaphat, például a külső hőmérséklethez vagy a rendelkezésre álló napelemes energiatöbblethez kapcsolódó szabályozás esetén.
Hűtési üzemmódban a központi célhőmérséklet a zónák hűtési célértékei közül a legalacsonyabb értékre épül.
A Hsetpoint szintén módosulhat a beállított kompenzációk és energiafelhasználási feltételek szerint.
A DSVT külön DualFsetpoint és DualHsetpoint értékeket is számít a megfelelő zónacélhőmérsékletek átlagából.
Ezek a két hőforrás összehangolt működésénél használhatók fel.
A DSVT a zónák vezérlésére klasszikus, két kapcsolási határértékkel működő hiszterézisszabályozást alkalmaz.
Ennek lényege, hogy a zóna a felső és alsó kapcsolási határ között megőrzi a korábbi be- vagy kikapcsolt állapotát.
Így elkerülhető, hogy a hőmérséklet kisebb ingadozása miatt a zónaszelepek folyamatosan ki- és bekapcsoljanak.
A fűtési és hűtési hiszterézis külön állítható be.
A fűtési szabályozás alsó és felső kapcsolási határértéket használ.
Alapbeállítás esetén:
Alsó határ = célhőmérséklet - hiszterézis
Felső határ = célhőmérséklet + hiszterézis
A fűtési zóna működése:
22 °C célhőmérséklet és 0,2 °C hiszterézis mellett:
A hiszterézistartományon belül tehát nem történik új kapcsolás, hanem a vezérlés megőrzi az előző állapotot.
Az automatikus hőmérséklet-korrekciós funkciók használatakor a tényleges kapcsolási határértékek módosulhatnak.
Hűtéskor ugyanez az elv érvényesül, de a kapcsolási irány fordított.
Például 24 °C hűtési célhőmérséklet és 0,2 °C hiszterézis esetén a hűtés 24,2 °C-nál bekapcsol, és 23,8 °C-nál kapcsol ki.
A DSVT a központi fűtési igényt a zónák hőmérséklete, célhőmérséklete és a számított kapcsolási határértékek alapján határozza meg.
Ha a fűtés inaktív, és valamelyik megfelelően konfigurált, zárt ablakú zóna hőmérséklete eléri vagy alulmúlja a saját alsó fűtési kapcsolási határértékét, fűtési igény keletkezik.
A központi fűtés a számított felső kapcsolási feltételek teljesülésekor kikapcsol.
A központi hőforrás működése és az egyes zónák kapcsolási állapota két külön szabályozási szintet jelent.
Előfordulhat, hogy a hőforrás más zónák igénye miatt tovább működik, miközben egy adott zóna már elérte a saját felső határértékét, ezért annak szelepe zárva marad.
Amikor a központi fűtés aktív, a DSVT minden megfelelően konfigurált zónát külön ellenőriz.
A zónák saját célhőmérsékletük és kapcsolási határértékeik alapján működnek.
Ha az aktuális zónahőmérséklet eléri vagy alulmúlja az alsó kapcsolási határt, a vezérlés bekapcsolja a zóna fűtését.
Aktuális hőmérséklet <= alsó határ
A vezérlés a konfiguráció szerint nyitja a zónaszelepet, illetve bekapcsolja a hozzá tartozó kapcsolóeszközt.
Ha a zóna hőmérséklete eléri vagy meghaladja a felső kapcsolási határt, a vezérlés kikapcsolja a zóna fűtését.
Aktuális hőmérséklet >= felső határ
Ha a zóna hőmérséklete az alsó és felső határ között található, a vezérlés nem változtatja meg a korábbi kapcsolási állapotát.
Ha a zóna korábban bekapcsolt állapotban volt, akkor tovább fűt a felső határ eléréséig.
Ha a zóna korábban kikapcsolt állapotban volt, akkor kikapcsolva marad az alsó határ eléréséig.
Ez a klasszikus hiszterézisszabályozás alapelve, amely csökkenti a kapcsolások gyakoriságát és stabilabb zónavezérlést biztosít.
A DSVT zónánként képes figyelembe venni a nyílászáró-érzékelők állapotát.
Nyitott ablak érzékelésekor az adott zóna működését a rendszer korlátozza, és a konfigurált kapcsolóeszközöket kikapcsolhatja.
A zónahőmérséklet érvénytelenné válásakor a vezérlés a rendelkezésre álló helyettesítő értékeket és hibakezelési szabályokat alkalmazza.
Az érzékelők és a zónaszelepek megfelelő konfigurálása különösen fontos, mert a hőforrás a többi aktív zóna miatt tovább működhet.
A hűtési vezérlés a fűtéshez hasonló felépítésű, de a hőmérsékleti kapcsolási feltételek fordítottak.
A rendszer a hűtési célhőmérsékletek és a hűtési hiszterézis alapján számítja ki a kapcsolási határértékeket.
Ha valamelyik zóna hőmérséklete eléri a felső kapcsolási határt, hűtési igény keletkezhet.
A zóna hűtése addig marad bekapcsolva, amíg a hőmérséklete el nem éri az alsó kapcsolási határt.
A két határ között a korábbi kapcsolási állapot változatlan marad.
A hűtési szabályozásnál különösen fontos a helyiségek páratartalma és a számított harmatpont.
A DSVT a konfigurált harmatpont-szabályozási móddal csökkentheti a felületi páralecsapódás kockázatát.
Ez különösen padló-, fal- és mennyezethűtési rendszerek esetében lényeges.
A rendszer beállítható arra is, hogy a külső hőmérséklethez viszonyítva korlátozza a belső hűtési célhőmérsékletet.
Ez segíthet elkerülni a túlzott külső-belső hőmérséklet-különbség kialakulását.
A DSVT az időjárás-előrejelzési adatok alapján automatikus korrekciós értéket számíthat.
A rendszer összehasonlítja a várható külső hőmérsékletet az aktuális értékkel, majd az eltérésből egy Power nevű szabályozási értéket képez.
A Power érték fűtési és hűtési üzemmódban eltérő előjellel befolyásolhatja a kapcsolási hőmérsékleti határértékeket.
A Power ebben az összefüggésben nem a hőforrás tényleges elektromos teljesítményét jelenti, hanem egy számított szabályozási korrekciót.
Ez nem azonos a villamos teljesítményhatárhoz kapcsolódó Váltó és Dual üzemmódokkal.
Két hőforrás használatakor a váltási feltételeket az adott berendezések teljesítményéhez, hatásfokához és az energiaköltségekhez célszerű igazítani.
Hőszivattyús rendszerek esetében különösen fontos a COP érték, amely megmutatja, hogy a berendezés egy egység villamos energiából mennyi hőenergiát képes előállítani.
A COP függ a külső hőmérséklettől, az előremenő vízhőmérséklettől és a hőszivattyú üzemi állapotától.
A hőszivattyú által előállított hőenergia költsége közelítőleg:
Hőenergia fajlagos költsége = villamos energia egységára / COP
Például 40 Ft/kWh villamosenergia-árral számolva:
Ezek kizárólag szemléltető példák. A tényleges váltási határértéket az adott rendszer és az aktuális energiaköltségek alapján kell beállítani.
A DSVT a hőforrásokhoz, zónaszelepekhez és egyéb beavatkozó eszközökhöz Domoticz kapcsolókat rendelhet.
Kikapcsoláskor a vezérlés a konfigurált kapcsolóeszközök számára kikapcsolási parancsokat küldhet.
Ha ugyanazokat a kapcsolókat más Domoticz automatizálás is használja, a különböző vezérlési folyamatok parancsai felülírhatják egymást.
Az On prioritás az adott DSVT virtuális vezérlőegységen belül érvényes, nem jelent általános elsőbbséget a Domoticz egész rendszerében.
A DSVT célja, hogy a fűtési és hűtési rendszer működését a tényleges hőigényhez igazítsa, miközben csökkenti a szükségtelen kapcsolásokat és elősegíti az energiahatékony üzemeltetést.