Üzemmód: Puffertartály vezérlése

A DSVT támogatja a fűtési és hűtési rendszerekhez csatlakozó puffertartályok automatikus hőmérséklet-szabályozását. A puffertartály lehetővé teszi, hogy a megtermelt hő- vagy hűtési energiát átmenetileg tároljuk, majd később az épület fűtésére vagy hűtésére használjuk fel.

Ez különösen előnyös lehet hőszivattyús rendszerekben, valamint olyan épületeknél, ahol napelemes energiatermelés vagy időszakosan kedvezőbb energiaköltség áll rendelkezésre.

A DSVT puffertartály-vezérlése a tartály aktuális hőmérsékletét, a beállított célértéket, a hiszterézist, a külső hőmérsékletet és a rendelkezésre álló energiamérési adatokat is figyelembe veheti.

1. A puffertartály hőmérséklet-szabályozása

A puffertartály vezérlésének alapja a tartályban elhelyezett hőmérséklet-érzékelő által mért hőmérséklet.

A DSVT külön célhőmérsékletet és hiszterézisértéket biztosít fűtési és hűtési üzemmódhoz.

A rendszer a kiválasztott üzemmód és a tartály aktuális hőmérséklete alapján indítja vagy állítja le a konfigurált hőforrásokat.

A hiszterézis megfelelő beállításával mérsékelhető a túl gyakori kapcsolás, és a vezérlés a puffertartály méretéhez, a hőforrás teljesítményéhez és a rendszer hőtehetetlenségéhez igazítható.

2. Két hőforrás kezelése

A DSVT puffertartály-vezérlése két külön hőforrás használatát is támogatja.

A berendezések lehetnek például hőszivattyúk, kazánok vagy más, megfelelően vezérelhető hőtermelő és hűtőberendezések.

A puffertartály fűtési és hűtési vezérléséhez külön hőforrásválasztó kapcsolók tartoznak.

A rendelkezésre álló működési módok közé tartozik:

A választható szabályozási módok köre fűtési és hűtési üzemben eltérhet.

A hőforrásváltás történhet a puffertartály hőmérséklete, a külső hőmérséklet, illetve a megfelelő üzemmódokban a külső harmatpont alapján.

A két hőforrás egyidejű működését csak olyan hidraulikai és elektromos rendszerben szabad engedélyezni, amely ezt biztonságosan lehetővé teszi.

3. Külső hőmérséklettől függő célhőmérséklet

A puffertartály célhőmérséklete a külső hőmérséklet alapján automatikusan módosítható.

Ez különösen levegő-víz hőszivattyús rendszereknél hasznos, mivel a hőszivattyú hatásfoka és rendelkezésre álló teljesítménye a külső hőmérséklettől is függ.

Fűtési üzemmód

Fűtéskor beállítható egy alap célhőmérséklet, valamint egy magasabb célérték, amelyet a rendszer kedvezőbb külső hőmérsékleti körülmények között alkalmazhat.

Például:

Ebben a példában a rendszer a külső hőmérsékleti feltételek teljesülésekor magasabb célhőmérsékletre fűtheti a puffertartályt.

Így a hőszivattyú a kedvezőbb nappali körülmények között több hőenergiát tárolhat, amely a későbbi, hidegebb időszakban felhasználható.

Fontos: a magasabb tárolási hőmérséklet növeli a szükséges előremenő vízhőmérsékletet, ami önmagában csökkentheti a hőszivattyú COP-értékét. Ezért az előny csak akkor jelentkezik, ha a kedvezőbb külső körülményekből származó megtakarítás meghaladja a magasabb hőmérsékletű tárolás többletveszteségeit.

Hűtési üzemmód

Hűtéskor a szabályozás fordított elven is használható: kedvezőbb, alacsonyabb külső hőmérséklet esetén a rendszer hidegebb vizet állíthat elő és tárolhat a puffertartályban.

A tárolt hűtési energia később, például a nappali melegebb időszakban használható fel.

Az elérhető megtakarítás a hűtőberendezés hatásfokától, a tartály szigetelésétől, a tárolt víz hőmérsékletétől és az épület hűtési igényétől függ.

A hűtési célhőmérséklet meghatározásakor különösen fontos a páralecsapódás elleni védelem és a csatlakozó hűtési körök megfelelő kialakítása.

4. Időjárás-előrejelzés alapján történő vezérlés

A DSVT nem kizárólag egy rögzített külső hőmérsékleti határérték alapján képes módosítani a puffertartály célhőmérsékletét.

A megfelelő üzemmód kiválasztásával a rendelkezésre álló időjárás-előrejelzési adatok alapján is meghatározhatók a kedvezőbb fűtési vagy hűtési időszakok.

A konfigurációban olyan automatikus időszakok választhatók, amelyek a napi előrejelzés legmelegebb vagy leghidegebb óráit veszik figyelembe.

Fűtési üzemben a vezérlés a várhatóan legmelegebb órákat, hűtési üzemben pedig a leghidegebb órákat részesítheti előnyben.

Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer az energia előállítását a hőszivattyú szempontjából kedvezőbb időszakokra időzítse.

Az előrejelzésalapú működéshez érvényes időjárási adatok és megfelelően konfigurált hőmérsékleti paraméterek szükségesek.

5. Napelemes energiatöbblet felhasználása

A DSVT a puffertartály célhőmérsékletét a napelemes rendszer rendelkezésre álló energiatöbblete alapján is módosíthatja.

Ehhez megfelelő energiamérési adatokat kell biztosítani, például hálózati teljesítménymérő vagy a Domoticz rendszerbe integrált P1 mérő segítségével.

Ilyen eszköz lehet például a HomeWizard P1 mérője.

A vezérlés a konfigurált napelemes teljesítményhatár teljesülésekor külön célhőmérsékletet és hiszterézist alkalmazhat.

Napelemes szabályozás fűtési üzemben

Fűtéskor a rendszer a rendelkezésre álló energiatöbblet segítségével magasabb célhőmérsékletre fűtheti a puffertartályt.

Például a normál 40 °C-os célhőmérséklet helyett 45 °C-ra növelhető a tárolt víz hőmérséklete, amennyiben a beállított napelemes teljesítményfeltétel teljesül.

Ezzel a rendszer a rendelkezésre álló villamosenergia-többlet egy részét hőenergiaként tárolhatja.

Napelemes szabályozás hűtési üzemben

Hűtéskor a napelemes energiatöbblet hidegebb puffervíz előállítására is felhasználható.

A rendszer a konfigurált feltételek teljesülésekor a normál hűtési célhőmérsékletnél alacsonyabb értéket alkalmazhat.

A tárolt hűtési energia később csökkentheti a hűtőberendezés működési igényét.

A napelemes szabályozás célja nem feltétlenül a pillanatnyi villamosenergia-fogyasztás minimalizálása, hanem a rendelkezésre álló energiatöbblet kedvezőbb időpontban történő felhasználása.

6. A puffertartály hiszterézisének szerepe

A megfelelő hiszterézis kiválasztása meghatározó a puffertartály és a hőforrások működése szempontjából.

A túl kicsi hiszterézis gyakori hőforráskapcsolásokhoz vezethet, míg a túl nagy érték jelentősebb tartályhőmérséklet-ingadozást eredményezhet.

A DSVT külön hiszterézisértéket biztosít:

Ennek köszönhetően a szabályozás különböző üzemi körülményekhez igazítható.

A megfelelő értékek megválasztásakor figyelembe kell venni a tartály térfogatát, a hőforrás teljesítményét, a szükséges hőmérséklet-tartományt és a kívánt kapcsolási gyakoriságot.

7. A puffertartály energiatároló képessége

A víz viszonylag nagy fajlagos hőkapacitása miatt alkalmas hőenergia tárolására.

A puffertartályban tárolható hőenergia a víz térfogatától és a felhasználható hőmérséklet-különbségtől függ.

Közelítő számítása:

Tárolt energia (kWh) = víztérfogat (liter) × hőmérséklet-különbség (°C) × 0,001163

Például egy 500 literes puffertartály 5 °C-os hőmérséklet-változása esetén:

500 × 5 × 0,001163 = 2,91 kWh

Ez azt jelenti, hogy a tartály ideális közelítésben körülbelül 2,9 kWh hőenergiát képes tárolni az adott hőmérséklet-tartományban.

A ténylegesen hasznosítható energiamennyiséget a tartály hővesztesége, a víz rétegződése és a csatlakozó fűtési vagy hűtési rendszer működési feltételei is befolyásolják.

A puffertartály tehát rövidebb idejű energiatárolásra és a hőtermelés időbeli áthelyezésére alkalmas, de tárolókapacitása a térfogat és a hőmérséklet-különbség függvényében korlátozott.

8. A hőszivattyú hatásfoka és a puffertartály

A levegő-víz hőszivattyúk hatásfoka jelentősen függ a külső hőmérséklettől és a szükséges előremenő vízhőmérséklettől.

A COP (Coefficient of Performance) azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú egy egység villamos energiából mennyi hőenergiát állít elő.

Például:

Ezek szemléltető értékek, nem meghatározott külső hőmérsékletekhez tartozó általános COP-adatok.

A tényleges COP-értéket a hőszivattyú gyártói teljesítményadatai és az üzemi körülmények alapján kell értékelni.

A puffertartály intelligens szabályozása lehetőséget teremthet arra, hogy a hőszivattyú a kedvezőbb működési időszakokban termeljen több energiát.

Ugyanakkor a magasabb fűtési vagy alacsonyabb hűtési tárolási hőmérséklet önmagában energiaigényesebb lehet, ezért a teljes rendszer hatékonyságát kell figyelembe venni.

9. Hidraulikai és biztonsági szempontok

A puffertartály hatékony működéséhez megfelelő hidraulikai kialakítás szükséges.

A tervezés során figyelembe kell venni a tartály térfogatát, a keringtető szivattyúkat, a keverőszelepeket, a hőforrások megengedett működési tartományát és a szükséges biztonsági berendezéseket.

Hűtési üzemmódban különösen fontos a páralecsapódás elleni védelem, a megfelelő csőszigetelés és a harmatpont figyelembevétele.

A DSVT szoftveres szabályozása nem helyettesíti a hőforrások saját fagyvédelmi, túlmelegedés-védelmi, nyomásvédelmi és egyéb biztonsági funkcióit.

10. Összefoglalás

A DSVT puffertartály-vezérlése a hagyományos célhőmérséklet-alapú szabályozáson túl több energiahatékonysági funkciót is biztosít.

A külső hőmérséklethez, az időjárás-előrejelzéshez és a napelemes energiatöbblethez igazított működés lehetővé teszi a hőenergia előállításának és felhasználásának időbeli összehangolását.

A két hőforrás kezelése, a külön fűtési és hűtési paraméterek, valamint a beállítható hiszterézis segítségével a puffertartály működése az adott épületgépészeti rendszerhez igazítható.

A megfelelően konfigurált puffertartály-vezérlés hozzájárulhat a hőszivattyú gazdaságosabb üzemeltetéséhez, a rendelkezésre álló napelemes energia jobb kihasználásához és a fűtési-hűtési rendszer kiegyensúlyozottabb működéséhez.

DSVT – Fűtés, hűtés, HMV és puffer: dokumentáció

Az alábbi témakörök segítségével gyorsan megtalálhatók a vezérlés működésével, telepítésével és beállításával kapcsolatos útmutatók.

Vissza a fűtés–hűtés–HMV–puffer áttekintő oldalára

Áttekintés és alapelvek

Működési logika és üzemmódok

Intelligens szabályozási algoritmusok

Beavatkozó eszközök és kiegészítő vezérlések

Telepítés és konfiguráció

Használat és dokumentáció

Verziótörténet